 
|
|
Jó Ember Díj
A 2011-es Káplár László Jó Ember Díjas: Zágorhidi Czigány Ákos
|
|
A díjazott a régi kulturális értékek átmentése és újak teremtése terén kiemelkedő tevékenységet végez. A Vas megyei Oszkó település – elsősorban az ő munkája által – példa lehet minden civil szerveződés számára: mert „kis közösség – nagy tettek” jellemzik a Hegypásztor Kör működését. Zágorhidi Czigány Ákos elkötelezettsége, önzetlensége, embersége nélkül mindez nem valósulhatott volna meg.
A díj Judit Hagner Németországban élő magyar szobrászművész alkotása.
Az immár hatodik díjátadásra a hagyományoknak megfelelően a pécsváradi várban került sor április 16-án, szombaton. Az ünnepséget követően a résztvevők a Zengőre mentek, hogy a bánáti bazsarózsák társaságában köszöntsék a díjazottat, továbbá itt emlékezzenek Káplár Lászlóra, az ötvenévesen elhunyt MTI-s újságíróra, aki életének minden tettével kiérdemelte, hogy róla elnevezve a Jó Ember Díjat hozzák létre az őt tisztelő kollégák, barátok.
Zágorhidi Czigány Ákosról és az általa összefogott körről többek között a következőket írták a Káplár László Jó Ember Díjra ajánlásban a jelölők:
„Az elmúlt 15 év mérlege alapján elmondható, hogy maradandó értéket teremtettek, illetve mentettek át a következő generáció számára. Szinte felsorolhatatlan mindaz, ami az eltelt évek alatt történt: megtanultak kézzel aratni, zsuppot kötni, vállalták 5 magántulajdonban lévő présház felújítását, számos tető felújítást vállaltak skanzenekben (a szentendrei skanzen új észak-magyarországi régiójában 13 épület az ő kezük munkáját dicséri), szőlőhegyi birodalmat építettek (az eredeti 1 présház mellé építettek egy erdei iskolát, egy kiszolgáló épületet, és 3 zsúpfedeles présházat, melyek közül 2 apartmanházként funkcionál. 2 km-es Tanösvényt hoztak létre, hagyományőrző rendezvényeket rendeznek (ma már országos hírüket is), hagyományőrző néprajzi tábort szerveznek, létrehozták a Borbarát Kör-t, amely tanulni akaró környékbeli szőlősgazdák lelkes csapata. Tanfolyamokat szerveznek a népi mesterségek életben tartására: kosárfonás, korongozás, szalmafonás, csuhé tárgyak készítése, mézeskalács készítés, tojásírás, gyógynövény ismeret témakörökben. Saját kézzel kemencét készítettek, kézi malmot vásároltak, melynek segítségével lehetőség nyílt a „gabonától a kenyérig” foglalkozás bemutatására.
A hagyományos és a modern dolgok egymás mellett élésének életképességét bizonyítja, hogy 2001 óta teleházat működtetnek, ahol a vidéki ember számára is elérhetővé tették olyan infrastruktúra elérését, amely nem minden háztartásban található meg (internet, számítógép, nyomtató, fax, fénymásoló).
A faluközpontban megvásároltak és felújítottak egy használaton kívüli kocsmaépületet, amely egyben az egyesület bázisát is jelenti. A Közösségi Házban helyett kapott egy kerékpárkölcsönző (32 db kerékpárral), vinotéka, konferencia terem (90 fő befogadására alkalmas) is.
A Közösségi Ház megtelik élettel a kézműves foglalkozásokon, ahol az érdeklődők különböző kézműves technikákkal ismerkedhetnek meg (pl. szövés, nemezelés).
Minden lépés egy újabb gyöngyszem az elmaradott vidék fejlesztésének fonalán. Lassan, de biztosan alakul a nyakék, amely a vidéki turizmus fellendítését, az élhető falusi létet hivatott segíteni. Feladatok még vannak, az idei év is a fejlődés jegyében zajlik majd: az infrastruktúrával jelenleg el nem látott szőlőhegyi birtokon meg kell valósítani alternatív megoldások révén az ivóvíz, villany, fűtés problémáját.
Mindehhez sok erő, kitartás, szervezés kell, hiszen mindenki tudja, hogy a nonprofit lét számos lemondással is jár a maga szépségén felül. Ez egy életforma, melyhez kellő elkötelezettség, önzetlenség kell, hiszen csak így életképes.”
Jó Ember Díj
2010
Kaposvári házaspáré lett 2010-ben a Káplár László Jó Ember Díj
|
Az újságíró emlékét őrző alapítvány Káplár László kedvenc virága, a bánáti bazsarózsa virágzásának idején adja át évről évre a nevét viselő elismerést. Az emberi kezet ábrázoló díjat Judit Hagner, Németországban élő szobrászművész alkotta.
Ez évben – tizenkilenc jelölt közül – a kaposvári Gulyás házaspárnak, Gulyás Jánosné Ilonának és Gulyás Jánosnak ítélték az elismerést.
Gulyás Jánosné Ilona saját módszert fejlesztett ki arra, hogy az ének-zenei nevelés miként segítheti elő a sérült személyiség fejlődését, és e zeneterápiával halmozottan sérült gyermekeknél ért el figyelemre méltó eredményeket.
Gulyás János több évtizede áll a kultúra szolgálatában – egykor művelődési központ igazgatójaként, jelenleg hajléktalanok és rászorulók önzetlen segítőjeként. A kultúra terjesztésére szentelte-szenteli egész életét, akármilyen közegben is volt és van.
Emberségük példával szolgálhat mindenki előtt.
A megemlékezés résztvevői a pécsváradi vár lovagterméből a Zengőre mentek, s a bimbózó bánáti bazsarózsák társaságában emlékeztek meg a névadóról.
Sajtóhír az eseményről
Az oklevél (PDF file)
Jó Ember Díj
2009
Erdélyi színész kapta 2009-ben a Káplár László Jó Ember Díjat
|
Az újságíró emlékét őrző alapítvány Káplár László kedvenc virága, a bánáti bazsarózsa virágzásának idején adja át évről évre a nevét viselő elismerést. Az emberi kezet ábrázoló díjat Judit Hagner, Németországban élő szobrászművész alkotta.
2009-ben – tizenhét jelölt közül – László Károlynak, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nyugdíjas, de még ma is aktív színészének, a magyar gyermekkultúra fáradhatatlan terjesztőjének ítélték az elismerést.
László Károly sepsiszentgyörgyi színházi „beugrása” miatt áprilisban nem tudta átvenni a díjat, a pécsváradi rendezvényen László Károlyt Jó Ember Díjra jelölő Adorján Viktor vette át jelképesen az elismerést. A díjat személyesen július elején az erdélyi városban adták át a művésznek.
A megemlékezés résztvevői a pécsváradi vár lovagterméből a Zengőre mentek, s a bánáti bazsarózsák élőhelyén emlékeztek meg a névadóról.
*
László Károlyt Adorján Viktor rendező, Székesfehérvárról jelölte a díjra: László Károly, nyugdíjas, de ma is aktív színésze a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színháznak. 2008 agusztusában-szeptemberében rendezőként volt alkalmam dolgozni vele a Kovászna Megyei Művelődési Központ által létrehozott „Dorombszó” című előadás színrevitelekor, amelyet egy, szintén hivatásos kolléga közreműködése mellett a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Diákszínpad tagjaival készítettünk. A próbák során és szüneteiben volt módom közelebbről megismerni László Károly – ahogyan ott ismeri mindenki: Puki Bácsi – múltbéli munkásságának szilánkjait, amelyek mindig az elhivatottságról, a gyermek- és felnőtt közönségért érzett, fáradhatatlan tenniakarásról tanúskodtak. Tiszteletet parancsoló volt az a megértés és türelem is, amellyel az amatőr fiatalok felkészülését és fejlődését segítette a próbafolyamat során. Megható volt tudni, hogy a napi 2 x 4 órás próbák mellett – bár maga is betegséggel küzdött – hogyan ápolta egy haldokló kolléganőjét, majd annak sajnálatos halála bekövetkeztével, hogyan gondoskodott a temetéséről is. Nap mint nap hozta magával szatyorját, amelyben a városi hajléktalanoknak szánt étel volt, s mindig akadt a zsebében édesség az Erdélyben sajnos gyakorta látható koldus gyermekek számára is. Mindezt csekélyke nyugdíjából, s a fáradhatatlanul végzett, alkalmi fellépéseinek nem túlságosan nagy gázsijából fedezte.
A jelölést követően a sepsiszentgyörgyi Cimbora gyermekújság főszerkesztője, Farkas Kinga írta a kuratóriumnak:
László Károly színművészt Háromszéken Puki bácsiként ismerik gyermekek és felnőttek egyaránt. Köszönhető ez annak is, hogy már tizenegy éve útjára indította a Mesekaláka gyermekszínházat, és kitartóan végzi dolgát kicsiny csapatával. A fiatalokból, gyerekekből álló társulat színdarabokat, játékokat, megzenésített verseket mutat be, a gyermekirodalom jelentős alkotóit ismerteti meg közönségével. Így hivatásos színházi tevékenysége mellett László Károly színművész a magyar gyermekkultúra fáradhatatlan terjesztője lett, ifjú közönsége körében elért népszerűségét nem csupán annak a közvetlen, szeretetteljes hangnemnek köszönheti, mellyel megszólítja hallgatóságát, hanem annak is, hogy vérbeli komédiás ő, a minőség szolgálatába állítva tehetségét. Teszi mindezt önzetlenül, úgy, hogy minden gesztusából a szeretet sugárzik kis és felnőtt közönsége felé egyaránt, részt vállalva a kultúra terjesztésének közösségformáló erejéből. László Károly emberi tartását is a kitartás, az önzetlenség és áldozathozás határozza meg, csakhogy ő nem elégszik meg azzal, hogy közvetlen környezetében tegye a dolgát, részt vállal a közösségi értékteremtésben is.
A díjátadást követően a Régió Rádió Pécs munkatársa, Kiss Tünde beszélgetést folytatott L. Csépányi Katalinnal és Bandi Andrással (a műsor meghallgatható, ha ide kattint).
*
A Káplár László Emlékére Kulturális Alapítvány kuratóriumának elnöke Bandi András (Pécs), tagjai: Borsós István (Pécs), Králik Ivánné (Siklós), L. Csépányi Katalin (Pécs), Tárkányi Béla (Debrecen).
Jó Ember Díj
2008
A Jó Ember Díjat 2008-ban Pécsi Géza zenepedagógus kapta
|
Az alapítvány célja: irodalmi és kulturális értékek megőrzése, védelme, a nyelvi és irodalmi kultúra fejlesztése, ápolása, az összmagyarság kulturális érdekeinek védelme, a magyarországi kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, tehetséggondozás.
A kulturális teljesítmények díjazására az alapítvány a névadó személye előtt tisztelegve létrehozta a Jó Ember Díjat – melyet évente egyszer ad ki a kuratórium döntése alapján.
A Jó Ember Díjra a jelöléseket április 10-ig várta a kuratórium. A kuratórium olyan személyek jelölését várta a díjra, akik a szívükkel látva egyszerűen csak teszik a dolgukat önzetlenül, és közben észre sem veszik, hogy milyen sok ember javát szolgálják a széleskörűen értelmezett kultúra területén.
A díj Judit Hagner, Németországban élő magyar származású szobrászművész alkotása.
A 2008. évi díjátadás április 19-én szombaton került megrendezésre, a hagyományoknak megfelelően a pécsváradi várban található István király Hotel lovagtermében.
A díjátadást követően a résztvevők felmentek a Zengőre, hogy a bánáti bazsarózsával együtt emlékezzenek a díj névadójára, illetve köszöntsék a 2008. évi Káplár László Jó Ember Díjjal elismert személyt, valamint a többi jelöltet.
A 2008. évi jelöltek
Dr. Vasváry Arturné (Budapest): a Magyar Rákellenes Liga elnöke
Dr. Bihari Lajos (Pécs): háziorvos, 75 éves. Orvosi teendői ellátása mellett széles körű kulturális tevékenységet végez: várak megmentése, Magyaregregyi Baráti Kör vezetése
Szántó Dezső (posztumusz) (Mohács): a Mohácsi Farostlemezgyár volt vezérigazgatója, Mohács kulturális értékeinek megmentője, a város kulturális életének segítője
Ábrahám Istvánné Ágnes (Szeged): lelki és fizikai értelemben megjárta a poklok kínját. „Az önzetlensége, a bölcsessége, a betegsége méltósággal viselése és a mosolygása miatt érdemes a díjra. Írásaiban mindig ezeket tanítja, adja tovább nekünk, akik a nyomába sem érhetünk…” – írja a jelölő.
Videcz Ferenc (Hidas): író, ny. tanár, vadásznemzedékek nevelője, tanítványok segítője
Csépányi Piroska (Pécs): ny. tanár
Farkas Tamás (Pécs): Misina Természet- és Állatvédő Egyesület vezetője
Fehér László (Mohács): Hotel Béda Idősek Otthona vezetője
Gyura Barbara (Pécs): Szemem Fénye Alapítvány vezetője
Rónaky Edit (Pécs): ny. iskolaigazgató, fiatalok, művészek segítője, diáknemzedékek és tanárok kultúrájának fejlesztője. Kapott szakmai elismeréseket, kitüntetéseket. Ezek indoklásába azonban sosem került be, hogy Rónaky Edit milyen jó ember! Mindig emberbarát, gyerekbarát légkört teremtett maga körül, mindenkinek segített önzetlenül, s ezt teszi most is – írják többek között az ajánlók, volt tanítványok, a mohácsi könyvtár, a barátok.
Pécsi Géza (Pécs): tanári tevékenysége és szociális érzékenysége, évtizedeken át végzett karitatív munkája alapján javasolták Káplár László Jó Ember Díjra volt tanítványai – sok száz nevében. Élete tele volt küzdelemmel, meg nem értéssel, elnyomással, de soha nem adta fel: küzdött tanítványaiért, valamint az elesettekért. Mindig megosztotta szellemi és anyagi javait azokkal, akik rászorultak.
A kuratórium döntése alapján a 2008. évi díjazott Pécsi Géza lett. Az idei díjátadáson részt vett Judit Hagner szobrász, a díj alkotója is, aki Németországban él, továbbá a díjat bronzba öntő Balogh Imre, ott voltak a Káplár család tagjai, valamint a barátok közül sokan. A díjátadást követően a Régió Rádió Pécs munkatársa, Kiss Tünde beszélgetést folytatott Pécsi Gézával és L. Csépányi Katalinnal (a műsor meghallgatható a ha ide kattint).
Az alapítvány várja a további támogatókat, ugyanis Káplár László írásaiból könyvet kíván megjelentetni a közeljövőben, hogy az alapítvány névadója által képviselt értékek – a szeretet, az önzetlen segítségnyújtás, az egymásra odafigyelés, a természet óvása – az írásai révén is minél szélesebb körben terjedjenek.
Jó Ember Díj
2007
A Jó Ember Díjat idén Varga Ilona kapta, a Kossuth Rádió Cigányfélóra c. műsorának szerkesztője
|
A 2007. évi díjátadás április 21-én szombaton került megrendezésre, a hagyományoknak megfelelően a pécsváradi várban található István király Hotel lovagtermében. A díjátadást követően a résztvevők felmentek a Zengőre, hogy a bánáti bazsarózsával együtt emlékezzenek a díj névadójára, illetve köszöntsék a 2007. évi Káplár László Jó Ember Díjjal elismert személyt, valamint a többi jelöltet. A Jó Ember Díjat 2007-ben Varga Ilona kapta, a Kossuth Rádió Cigányfélóra című műsorának szerkesztője.
Jó Ember Díj
2006
|
2006. évi díjazottak:
Jó Ember Díj: Káplár László posztumusz
Jó Ember Díj: Dr. Rideg Lászlóné - a kulturált életminőségért kifejtett tevékenységéért
Jelöltként a 3. helyen végzett Töttös Sándor (a zengővárkonyi népitáncegyüttes volt vezetője), ő Bálint Ferenc grafikáját kapta ajándékul.
Dr. Rideg Lászlóné Irma
Debrecenben született, érettségi után a debreceni egészségügyi szakiskolában végzett. Mindhárom lánytestvére az egészségügyben tanult és dolgozik. A kötelező gyakorlatra került Pécsre, rögtön a mélyvízbe: az akkut ambulanciára (ma ez a sürgősségi) a 400 ágyasra, egy perc megállás nélkül dolgoztak, nem nézték az órát, hogy lejárt a munkaidő, soha nem volt téma, hogy mennyit fizetnek ezért, vagy mennyi a túlóra. Az ortopédiai műtőbe került, ahol hasonló volt a munkamorál és a leterheltség, mint az ambulancián. Ezt követte a járóbetegellátás, a Lánc utcai rendelőintézet főnővéreként (két gyerek mellett), 1991-ben az egészségügyi szakiskolába ment oktatni, majd 1994-től az idegsebészeti klinika ápolásvezető főnővére lett, 2004-ig, nyugdíjba meneteléig.
1995-ben egy szakdolgozói kongresszust rendeztek, 1200 fő részvételével a POTE-n. Akkor tudatosult az ápolásvezetőkben, hogy mennyi probléma van az ellátásban: a kórházból kikerült beteg nem tud diétázni, nem tudja az eszközöket használni, nem tudja kiváltani, a család nem tudja ápolni – vagyis az egészségügyi ellátás és a szociális ellátás között van egy nagy űr, s azóta, ahogy ő fogalmaz: határtalan idealizmusukkal segítenek a hiányzó láncszemben, a kórházi ellátás és az otthon között.
1995-ben hozta létre többed magával a Szociális Háló Egyesületet, azóta a munkájával párhuzamosan ez tette ki életét, a család mellett. Létrehozták a házi gondozó szolgálatot, évente 4000 szakápolási vizit, 3-400 beteg évente.
Beindították az ápolási intézetet először Pécsett, jelenleg Sellyén működik (egyben munkahelyet teremtve a Sellye környéki egészségügyi dolgozóknak). Magyarországon az egyetlen szakápolói intézet, amely mögött nincs intézmény, egyház, csak egy egyesület. A tevékenység folyamatosan bővült. Az ápolás, a házi gondozás mellett hospice szolgálat, képzési központ, kölcsönzés. A hospice szolgálat: segítség az ápolásban, a halálra felkészítésben, a súlyos, gyógyíthatatlan, daganatos betegek és családjuk lelki megerősítésében. A kölcsönzés: külföldi adományokból – kórházi ágyak, szobavécék, kádliftek, betegtolókocsi, járókeret stb. – ingyenes használatba adják a rászorulóknak. Nemcsak időseket látnak el, hanem fiatal baleseteseket, betegeket is. Képzések: a házi ápolásra, a hospice szellemiségre, a szeretetteljes gondoskodásra.
Mindezek alapján döntött úgy a kuratórium, hogy dr. Rideg Lászlóné Irma méltó a Káplár Lászó Jó Ember Díj elnyerésére.
Jelöltek:
+ Káplár László posztumusz, a díj névadója
Dobos László (Pécs): „Én ismerek egy igazán jó embert. Dobos Lászlónak hívják. 74 éves. Képes szeretni a legmegátalkodottabb embertársát is. A Zeneiskola igazgatója. A Pécsi Kamarakórusnak Tillai Auréllal együtt alapítója volt. Jelenleg tanít a Hittudományi Főiskolán, vezeti a Pius templom énekkarát, felnőtteknek hittant tanít a Pius templomban immár 8 éve. Gyakran ír a DN hitélet rovatában érdekes és igaz történeteket. Ha valaki jó ember, ő az! Szívvel, egyszerűen, önzetlenül, csendben teszi a dolgát: szolgál. Nem hiszem, hogy a segítségért hozzá fordulók közül akár csak egyet is elutasítana, legyen az bárki.”
Varga Ferenc (Pécs): Erdélyi gyerekek és felnőttek támogatója évtizedek óta. Nyári táborokat szervez erdélyi gyermekeknek, az ellátásukról maga gondoskodik, összefogja a határon túli magyar nyelven megjelenő gyermeklapokat – évente konferenciákat szervezett a kiadóknak-szerkesztőknek. Amikor kell, mindig segíti a nehéz helyzetbe került erdélyieket, Magyarországon és Erdélyben egyaránt.
Farkas Tamás (Pécs): A Misina Egyesület létrehozásával nagyon sokat tett a környezeti nevelés érdekében. Fiatalok százai járnak rendszeresen a Misina Egyesület által működtetett állattelepre, ahol megismerkedhetnek a különböző állatokkal, és aki akar, dolgozhat is.
Töttös Sándor (Zengővárkony): A zengővárkonyi népitáncegyüttest vezette több évtizeden át. Nemzedékek nőttek fel a keze alatt – nemcsak a táncot, hanem a hagyományokat szerettette meg a fiatalsággal. Önként vállalt feladatát önzetlenül, anyagi haszon nélkül végezte, sőt ő áldozott pénzt és fáradságot arra, hogy a táncegyüttesnek legyen miben fellépnie.
Dr. Rideg Lászlóné (Pécs): Sok ezer idős ember ellátásának megkönnyítésében működik közre, konkrétan a Szociális Háló Egyesület létrehozása is őhozzá kötődik (1995), továbbá Baranyában ő hozta létre a hospice szolgálatot, rákosok és haldoklók megsegítésére 1999-ben. Nagyfokú önzetlenség jellemzi. Debrecen mellől származik, a testvérei is mind az egészségügyben dolgoznak. Megszállott. Nemrég lett nyugdíjas (korábban a Pécsi Idegsebészet főápolója volt).
Tóth K. Sándor (Vajszló-Pécs): A vajszlói körzet lelkésze volt, 83 éves. Pécsre költözése után létrehozta az Ormánság Klubot, összefogja az elszármazott ormánságiakat. Mindenki szereti, tiszteli, aki ismeri. Önzetlenségével, szerénységével, segítőkészségével érte el ezt.
Kapott még jelölést: Rónaky Edit, Jusztinger Brigitta, L. Csépányi Katalin - de az indoklás hiánya, illetve az alapító személye kizáró ok volt az érdemi figyelembevételnél.
|
Káplár László Emlékére Kulturális Alapítvány Székhely: Kozármisleny, Mikszáth K. u. 24. 7761 Adószám: 18326859-1-02 - Bankszámlaszám: 50800104-11096568 Baranya Megyei Bíróság nyilvántartási száma: 1532 A Baranya Megyei Bíróság Pk.60.159/2005/6. számú határozatával a közhasznú fokozatot bejegyezte Alapító: L. Csépányi Katalin A honlapot szerkesztette: Komlós Attila www.hetedhethatar.hu |