Jó Ember Díj
2009

Erdélyi színészé lett 2009-ben a Káplár László Jó Ember Díj

Káplár Lászlóra, az MTI hat évvel ezelőtt, ötvenéves korában elhunyt Baranya megyei szerkesztőségvezetőjére emlékeztek április 24-én barátai, kollégái, családtagjai a pécsváradi várban, ahol nyilvánosságra hozták a Káplár László Jó Ember Díj idei díjazottját is.

Az újságíró emlékét őrző alapítvány Káplár László kedvenc virága, a bánáti bazsarózsa virágzásának idején adja át évről évre a nevét viselő elismerést. Az emberi kezet ábrázoló díjat Judit Hagner, Németországban élő szobrászművész alkotta.

2009-ben – tizenhét jelölt közül – László Károlynak, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nyugdíjas, de még ma is aktív színészének, a magyar gyermekkultúra fáradhatatlan terjesztőjének ítélték az elismerést.

László Károly sepsiszentgyörgyi színházi „beugrása” miatt áprilisban nem tudta átvenni a díjat, a pécsváradi rendezvényen László Károlyt Jó Ember Díjra jelölő Adorján Viktor vette át jelképesen az elismerést. A díjat személyesen július elején az erdélyi városban adták át a művésznek.

A megemlékezés résztvevői a pécsváradi vár lovagterméből a Zengőre mentek, s a bánáti bazsarózsák termőhelyén emlékeztek meg a névadóról.

*

László Károlyt Adorján Viktor rendező, Székesfehérvárról jelölte a díjra: László Károly, nyugdíjas, de ma is aktív színésze a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színháznak. 2008 agusztusában-szeptemberében rendezőként volt alkalmam dolgozni vele a Kovászna Megyei Művelődési Központ által létrehozott „Dorombszó” című előadás színrevitelekor, amelyet egy, szintén hivatásos kolléga közreműködése mellett a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Diákszínpad tagjaival készítettünk. A próbák során és szüneteiben volt módom közelebbről megismerni László Károly – ahogyan ott ismeri mindenki: Puki Bácsi – múltbéli munkásságának szilánkjait, amelyek mindig az elhivatottságról, a gyermek- és felnőtt közönségért érzett, fáradhatatlan tenniakarásról tanúskodtak. Tiszteletet parancsoló volt az a megértés és türelem is, amellyel az amatőr fiatalok felkészülését és fejlődését segítette a próbafolyamat során. Megható volt tudni, hogy a napi 2 x 4 órás próbák mellett – bár maga is betegséggel küzdött – hogyan ápolta egy haldokló kolléganőjét, majd annak sajnálatos halála bekövetkeztével, hogyan gondoskodott a temetéséről is. Nap mint nap hozta magával szatyorját, amelyben a városi hajléktalanoknak szánt étel volt, s mindig akadt a zsebében édesség az Erdélyben sajnos gyakorta látható koldus gyermekek számára is. Mindezt csekélyke nyugdíjából, s a fáradhatatlanul végzett, alkalmi fellépéseinek nem túlságosan nagy gázsijából fedezte.



A jelölést követően a sepsiszentgyörgyi Cimbora gyermekújság főszerkesztője, Farkas Kinga írta a kuratóriumnak:

László Károly színművészt Háromszéken Puki bácsiként ismerik gyermekek és felnőttek egyaránt. Köszönhető ez annak is, hogy már tizenegy éve útjára indította a Mesekaláka gyermekszínházat, és kitartóan végzi dolgát kicsiny csapatával. A fiatalokból, gyerekekből álló társulat színdarabokat, játékokat, megzenésített verseket mutat be, a gyermekirodalom jelentős alkotóit ismerteti meg közönségével. Így hivatásos színházi tevékenysége mellett László Károly színművész a magyar gyermekkultúra fáradhatatlan terjesztője lett, ifjú közönsége körében elért népszerűségét nem csupán annak a közvetlen, szeretetteljes hangnemnek köszönheti, mellyel megszólítja hallgatóságát, hanem annak is, hogy vérbeli komédiás ő, a minőség szolgálatába állítva tehetségét. Teszi mindezt önzetlenül, úgy, hogy minden gesztusából a szeretet sugárzik kis és felnőtt közönsége felé egyaránt, részt vállalva a kultúra terjesztésének közösségformáló erejéből. László Károly emberi tartását is a kitartás, az önzetlenség és áldozathozás határozza meg, csakhogy ő nem elégszik meg azzal, hogy közvetlen környezetében tegye a dolgát, részt vállal a közösségi értékteremtésben is.

A díjátadást követően a Régió Rádió Pécs munkatársa, Kiss Tünde beszélgetést folytatott L. Csépányi Katalinnal és Bandi Andrással (a műsor meghallgatható, ha ide kattint).

*

A Káplár László Emlékére Kulturális Alapítvány kuratóriumának elnöke Bandi András (Pécs), tagjai: Borsós István (Pécs), Králik Ivánné (Siklós), L. Csépányi Katalin (Pécs), Tárkányi Béla (Debrecen).


Bandi András, a kuratórium elnöke és Adorján Viktor a díjjal




A pécsváradi vár lovagtermében

Jó Ember Díj
2008

A 2008. évi jelöltek

Dr. Vasváry Arturné (Budapest) – a Magyar Rákellenes Liga elnöke

Dr. Bihari Lajos (Pécs) – háziorvos, 75 éves – orvosi teendői ellátása mellett széles körű kulturális tevékenységet végez: várak megmentése, Magyaregregyi Baráti Kör vezetése

Szántó Dezső (posztumusz) (Mohács) – a Mohácsi Farostlemezgyár volt vezérigazgatója, Mohács kulturális értékeinek megmentője, a város kulturális életének segítője

Ábrahám Istvánné Ágnes (Szeged) – lelki és fizikai értelemben megjárta a poklok kínját. „Az önzetlensége, a bölcsessége, a betegsége méltósággal viselése és a mosolygása miatt érdemes a díjra. Írásaiban mindig ezeket tanítja, adja tovább nekünk, akik a nyomába sem érhetünk…” – írja a jelölő.

Videcz Ferenc (Hidas) – író, ny. tanár – vadásznemzedékek nevelője, tanítványok segítője

Csépányi Piroska (Pécs) – ny. tanár

Farkas Tamás (Pécs) – Misina Természet- és Állatvédő Egyesület vezetője

Fehér László (Mohács) – Hotel Béda Idősek Otthona vezetője

Gyura Barbara (Pécs) – Szemem Fénye Alapítvány vezetője

Rónaky Edit (Pécs) – ny. iskolaigazgató, fiatalok, művészek segítője, diáknemzedékek és tanárok kultúrájának fejlesztője. Kapott szakmai elismeréseket, kitüntetéseket. Ezek indoklásába azonban sosem került be, hogy Rónaky Edit milyen jó ember! Mindig emberbarát, gyerekbarát légkört teremtett maga körül, mindenkinek segített önzetlenül, s ezt teszi most is – írják többek között az ajánlók, volt tanítványok, a mohácsi könyvtár, a barátok.

Pécsi Géza (Pécs) – tanári tevékenysége és szociális érzékenysége, évtizedeken át végzett karitatív munkája alapján javasolták Káplár László Jó Ember Díjra volt tanítványai – sok száz nevében. Élete tele volt küzdelemmel, meg nem értéssel, elnyomással, de soha nem adta fel: küzdött tanítványaiért, valamint az elesettekért. Mindig megosztotta szellemi és anyagi javait azokkal, akik rászorultak.

A kuratórium döntése alapján a 2008. évi díjazott Pécsi Géza lett. Az idei díjátadáson részt vett Judit Hagner szobrász, a díj alkotója is, aki Németországban él, továbbá a díjat bronzba öntő Balogh Imre, ott voltak a Káplár család tagjai, valamint a barátok közül sokan. A díjátadást követően a Régió Rádió Pécs munkatársa, Kiss Tünde beszélgetést folytatott Pécsi Gézával és L. Csépányi Katalinnal (a műsor meghallgatható a ha ide kattint).
Az alapítvány várja a további támogatókat, ugyanis Káplár László írásaiból könyvet kíván megjelentetni a közeljövőben, hogy az alapítvány névadója által képviselt értékek – a szeretet, az önzetlen segítségnyújtás, az egymásra odafigyelés, a természet óvása – az írásai révén is minél szélesebb körben terjedjenek.

Jó Ember Díj
2007

Káplár László, a 2003-ban ötvenévesen eltávozott újságíró kolléga, a jó barát, a jó ember nevének és emlékének fennmaradására jött létre a Káplár Alapítvány. Az alapítvány célja: irodalmi és kulturális értékek megőrzése, védelme, a nyelvi és irodalmi kultúra fejlesztése, ápolása, az összmagyarság kulturális érdekeinek védelme, a magyarországi kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, tehetséggondozás. A kulturális teljesítmények díjazására az alapítvány a névadó személye előtt tisztelegve létrehozta a Jó Ember Díjat – melyet évente egyszer ad ki a kuratórium döntése alapján. A Jó Ember Díjra a jelöléseket április 10-ig várta a kuratórium. A kuratórium olyan személyek jelölését várta a díjra, akik a szívükkel látva egyszerűen csak teszik a dolgukat önzetlenül, és közben észre sem veszik, hogy milyen sok ember javát szolgálják a széleskörűen értelmezett kultúra területén.

A díj Judit Hagner, Németországban élő magyar származású szobrászművész alkotása.

A 2007. évi díjátadás április 21-én szombaton került megrendezésre, a hagyományoknak megfelelően a pécsváradi várban található István király Hotel lovagtermében. A díjátadást követően a résztvevők felmentek a Zengőre, hogy a bánáti bazsarózsával együtt emlékezzenek a díj névadójára, illetve köszöntsék a 2007. évi Káplár László Jó Ember Díjjal elismert személyt, valamint a többi jelöltet. A Jó Ember Díjat idén Varga Ilona kapta, a Kossuth Rádió Cigányfélóra c. műsorának szerkesztője.




Varga Ilona


A Jó Ember Díj


Csoportkép


Piknik a Zengő oldalában, az erdőben


Bánáti bazsarózsa

Jó Ember Díj
2006

A Káplár László Emlékére Kulturális Alapítvány a névadó személye előtt tisztelegve létrehozta a Jó Ember Díjat – melyet évente egyszer ad ki a kuratórium döntése alapján. A díjátadás időpontja minden év április vége, a Zengőn honos bánáti bazsarózsa virágzásának ideje. A díjátadási ünnepséget 2006. április 29-én tartották Pécsváradon, a várban lévő István király szálloda lovagtermében.


2006. évi díjazottak:

Jó Ember Díj: Káplár László posztumusz

Jó Ember Díj: Dr. Rideg Lászlóné - a kulturált életminőségért kifejtett tevékenységéért

Jelöltként a 3. helyen végzett Töttös Sándor (a zengővárkonyi népitáncegyüttes volt vezetője), ő Bálint Ferenc grafikáját kapta ajándékul.


Dr. Rideg Lászlóné Irma

Debrecenben született, érettségi után a debreceni egészségügyi szakiskolában végzett. Mindhárom lánytestvére az egészségügyben tanult és dolgozik. A kötelező gyakorlatra került Pécsre, rögtön a mélyvízbe: az akkut ambulanciára (ma ez a sürgősségi) a 400 ágyasra, egy perc megállás nélkül dolgoztak, nem nézték az órát, hogy lejárt a munkaidő, soha nem volt téma, hogy mennyit fizetnek ezért, vagy mennyi a túlóra. Az ortopédiai műtőbe került, ahol hasonló volt a munkamorál és a leterheltség, mint az ambulancián. Ezt követte a járóbetegellátás, a Lánc utcai rendelőintézet főnővéreként (két gyerek mellett), 1991-ben az egészségügyi szakiskolába ment oktatni, majd 1994-től az idegsebészeti klinika ápolásvezető főnővére lett, 2004-ig, nyugdíjba meneteléig.

1995-ben egy szakdolgozói kongresszust rendeztek, 1200 fő részvételével a POTE-n. Akkor tudatosult az ápolásvezetőkben, hogy mennyi probléma van az ellátásban: a kórházból kikerült beteg nem tud diétázni, nem tudja az eszközöket használni, nem tudja kiváltani, a család nem tudja ápolni – vagyis az egészségügyi ellátás és a szociális ellátás között van egy nagy űr, s azóta, ahogy ő fogalmaz: határtalan idealizmusukkal segítenek a hiányzó láncszemben, a kórházi ellátás és az otthon között.

1995-ben hozta létre többed magával a Szociális Háló Egyesületet, azóta a munkájával párhuzamosan ez tette ki életét, a család mellett.

Létrehozták a házi gondozó szolgálatot, évente 4000 szakápolási vizit, 3-400 beteg évente.

Beindították az ápolási intézetet először Pécsett, jelenleg Sellyén működik (egyben munkahelyet teremtve a Sellye környéki egészségügyi dolgozóknak). Magyarországon az egyetlen szakápolói intézet, amely mögött nincs intézmény, egyház, csak egy egyesület.

A tevékenység folyamatosan bővült.

Az ápolás, a házi gondozás mellett hospice szolgálat, képzési központ, kölcsönzés. A hospice szolgálat: segítség az ápolásban, a halálra felkészítésben, a súlyos, gyógyíthatatlan, daganatos betegek és családjuk lelki megerősítésében.

A kölcsönzés: külföldi adományokból – kórházi ágyak, szobavécék, kádliftek, betegtolókocsi, járókeret stb. – ingyenes használatba adják a rászorulóknak. Nemcsak időseket látnak el, hanem fiatal baleseteseket, betegeket is.

Képzések: a házi ápolásra, a hospice szellemiségre, a szeretetteljes gondoskodásra.

Mindezek alapján döntött úgy a kuratórium, hogy dr. Rideg Lászlóné Irma méltó a Káplár Lászó Jó Ember Díj elnyerésére.



Jelöltek:


+ Káplár László
posztumusz, a díj névadója


Dobos László, Pécs
„Én ismerek egy igazán jó embert. Dobos Lászlónak hívják. 74 éves. Képes szeretni a legmegátalkodottabb embertársát is. A Zeneiskola igazgatója. A Pécsi Kamarakórusnak Tillai Auréllal együtt alapítója volt. Jelenleg tanít a Hittudományi Főiskolán, vezeti a Pius templom énekkarát, felnőtteknek hittant tanít a Pius templomban immár 8 éve. Gyakran ír a DN hitélet rovatában érdekes és igaz történeteket. Ha valaki jó ember, ő az! Szívvel, egyszerűen, önzetlenül, csendben teszi a dolgát: szolgál. Nem hiszem, hogy a segítségért hozzá fordulók közül akár csak egyet is elutasítana, legyen az bárki.”


Varga Ferenc, Pécs
Erdélyi gyerekek és felnőttek támogatója évtizedek óta. Nyári táborokat szervez erdélyi gyermekeknek, az ellátásukról maga gondoskodik, összefogja a határon túli magyar nyelven megjelenő gyermeklapokat – évente konferenciákat szervezett a kiadóknak-szerkesztőknek. Amikor kell, mindig segíti a nehéz helyzetbe került erdélyieket, Magyarországon és Erdélyben egyaránt.


Farkas Tamás, Pécs
A Misina Egyesület létrehozásával nagyon sokat tett a környezeti nevelés érdekében. Fiatalok százai járnak rendszeresen a Misina Egyesület által működtetett állattelepre, ahol megismerkedhetnek a különböző állatokkal, és aki akar, dolgozhat is.


Töttös Sándor, Zengővárkony
A zengővárkonyi népitáncegyüttest vezette több évtizeden át. Nemzedékek nőttek fel a keze alatt – nemcsak a táncot, hanem a hagyományokat szerettette meg a fiatalsággal. Önként vállalt feladatát önzetlenül, anyagi haszon nélkül végezte, sőt ő áldozott pénzt és fáradságot arra, hogy a táncegyüttesnek legyen miben fellépnie.


Dr. Rideg Lászlóné, Pécs
Sok ezer idős ember ellátásának megkönnyítésében működik közre, konkrétan a Szociális Háló Egyesület létrehozása is őhozzá kötődik (1995), továbbá Baranyában ő hozta létre a hospice szolgálatot, rákosok és haldoklók megsegítésére 1999-ben. Nagyfokú önzetlenség jellemzi. Debrecen mellől származik, a testvérei is mind az egészségügyben dolgoznak. Megszállott. Nemrég lett nyugdíjas (korábban a Pécsi Idegsebészet főápolója volt).


Tóth K. Sándor, Vajszló-Pécs
A vajszlói körzet lelkésze volt, 83 éves. Pécsre költözése után létrehozta az Ormánság Klubot, összefogja az elszármazott ormánságiakat. Mindenki szereti, tiszteli, aki ismeri. Önzetlenségével, szerénységével, segítőkészségével érte el ezt.


Kapott még jelölést: Rónaky Edit, Jusztinger Brigitta, L. Csépányi Katalin - de az indoklás hiánya, illetve az alapító személye kizáró ok volt az érdemi figyelembevételnél.





Dr. Rideg Lászlóné, a 2006. évi díjazott



A Káplár László Jó Ember Díj kitüntetettjei, a díjátadás előtt:
kék ruhában Dr. Rideg Lászlóné, a terem hátsó részén Töttös Sándor, harmadik helyen végzett.



Dankházi Lajos, a kuratórium elnöke és Bogádi Kis György
Káplár Józseffel, a díj névadójának édesapjával beszélget



A díjátadást követően a hegyen emlékezés Káplár Lászlóra és a bánáti bazsarózsa megtekintése



A csodálatos tavaszi időben, a csodaszép környezetben énekszóval köszöntöttük a természetet



Bánáti bazsarózsa



Bánáti bazsarózsa



Bánáti bazsarózsa



Bánáti bazsarózsa



Bánáti bazsarózsa



Bánáti bazsarózsa